A mozgókép- és médiaismeret érettségi vizsga általános követelményei

A vizsga formája

Középszinten: projekt és írásbeli.
Emelt szinten: projekt és írásbeli és szóbeli.

A mozgókép- és médiaismeret érettségi vizsga célja

A mozgókép és médiaismeret érettségi vizsga lehetőséget biztosít a különféle mozgóképi szövegek értelmezésében megmutatkozó elemzési-interpretációs és kritikai képesség bizonyítására. A mozgókép/média érettségi alkalmat ad annak megállapítására is, hogy a vizsgázó tisztában van-e a média - s különösen az audiovizuális média - társadalmi szerepével és működésmódjával.

A vizsga célja, hogy a jelölt a mozgókép kultúrtörténetének és stílustörténetének, részben a mozgókép formanyelvének ismeretében, illetve adott textus (film, filmrészlet, televíziós műsor-műsorrészlet, digitális szöveg) alapján a következőkkel tudja bizonyítani felkészültségét:

  • bemutatja, hogy a stílus és a megjelenítés formája hogyan utal a szerzőre, a tapasztalati valóság és a virtuális valóság kapcsolatára, a gyártási, illetve a társadalmi és kulturális körülményekre;
  • jellemzi valamely tömegfilmi műfajt a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján, egy-egy arra alkalmas film segítségével;
  • ismertet egy-egy jelentős alkotó életművét a szerző legfontosabb műveinek az alapján;
  • megtervez és meg is valósít néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szövegrészletet;
  • bizonyítja, hogy rendelkezik a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével, tájékozódik a sajtóműfajok, az audiovizuális műsortípusok, a globális monitorkultúra világában;
  • jellemzi azokat az érintkezési módokat, ahogyan a médiaintézmények kapcsolatba kerülnek a politikával, a társadalmi és kulturális eseményekkel, a mindennapi élettel;
  • ismeri a médiaintézmények működésének gazdasági alapjait, valamint a gyártók és a közönség közötti kapcsolatrendszert;
  • önálló ítéletet alkot néhány ismert médiakritikai elmélet által megfogalmazott problematikáról és azok helytállóságáról;
  • teljesítményében kifejeződik önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, mozgóképi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai.

A mozgókép- és médiaismeret középszintű érettségi vizsgája lehetővé teszi a jelölt mozgókép-nyelvi kultúrájának, filmműveltségének és a média társadalmi szerepét illető tájékozottságának minősítését és értékelését.

A vizsgázó teljesítménye mutatja, hogy milyen minőségű és mélységű tudással rendelkezik ezen a téren továbbá azt is, hogy ismereteit milyen módon tudja önálló produktumok létrehozásával (projektmunka), valamint írásban megjeleníteni.

Az emelt szintű érettségi vizsgán részben a mű- és stílustörténeti ismeretanyag, a fogalmi tájékozottság, részben a mű és műsorelemzési képesség, valamint a médiajelenségekre vonatkozó - társadalmi-gazdasági ismeretekre támaszkodó - kritikai képesség tekintetében várható el mélyebb és alaposabb ismeretanyag. A középfokú vizsgától mindennek árnyaltabb-személyesebb alkalmazása és magasabb színvonalú kifejtése különbözteti meg.

Tartalmi követelmények

Középszint
Témakör Követelmények
1. A média a mindennapi életben
Társadalmi nyilvánosság A társadalmi nyilvánosság átalakulása a tömegkommunikáció hatására, a technikai képreprodukció, a másolat és a sokszorosítás jelentőségének kifejtése.
A nyilvános szereplés képessége.
Annak a feltételezésnek a bizonyítása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a modern tömegtársadalmakban a média tematizálja a közbeszédet.
Tájékozódás és alkalmazás Az egyes médiumokban fellelhető szövegtípusoknak (újságok, rádióműsorok, filmek, televízió-műsorok, weblapok, cd-romok, digitális archívumok) mint információforrásoknak szelektív és célirányos használata, alkalmazása.
A média és az életmód Annak bemutatása, hogy a médiumok - elsősorban a rádió és a televízió műsorrendje - hogyan hat a fogyasztó életmódjára (pl. nézői szokások, a műsorválasztás joga, médiaeszközök birtoklása, elhelyezése és használata).
2. A mozgóképnyelv alapjai
A képrögzítés és mozgásábrázolás A mozgókép előtti mozgásábrázolási és történetalkotási törekvések azonosítása a képzőművészetben - a barlangrajztól a képregényig.
A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök kezelői szintű ismerete és alkalmazása (pl. fényképezőgép, a videokamera használata a projektmunka során).
A technikai kép kettős természete A mozgókép kettős természetének (reprodukció és ábrázolás) felismerése a mozgóképi szövegformálásban.
A látvány mozgóképi megszervezése A keretezésnek mint a technikai képrögzítés az alkotótól függő mozzanatának felismerése.
A beállítás és a képkivágat fogalmának pontos használata; a plánok fajtáinak felismerése, megnevezése és alkalmazásuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében.
Az egyes beállítások felismerése, illetve a kameramozgások azonosítása és használatuk értelmezése adott szövegek elemzése során.
A szereplő A szereplőválasztásnak (civil vagy hivatásos) és a szereplő külső megjelenésének - mint metakommunikációs közlésnek - a leírása és értelmezése adott mozgóképi szövegek értelmezésében.
A viselkedés szóbeli, intonációs és további metakommunikációs eszközeinek felismerése és értelmezése.
Montázs A montázsjelenség felismerése, a montázs és gondolkodás, ill. a montázs és az ábrázolás kapcsolatának ismerete (pl. a mozgókép esetében a tér-idő felbontása és újraszervezése).
A lineáris/narratív, asszociatív/expresszív és a belső montázs felismerése és montázshatásának értelmezése adott mozgóképi szövegek esetében.
Mozgóképi elbeszélés A történet mint változássorozat értelmezése, az események időrendi és okozati láncolatának összeállítása, a történet fontosabb alkotóelemeinek (expozíció, lezárás, fordulat és epizód) felismerése és elkülönítése adott mozgóképi szövegek értelmezése során.
A történet, a cselekmény és az elbeszélés fogalmainak helyes használata, alkalmazása a szövegelemzésben.
3. A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek
A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése A médiaszövegek rendszerezésének néhány fontosabb módja, a rendszerezés szempontjainak ismerete, jellemző példák alkalmazása (médiumok szerint: pl. sajtó, rádió, film, televízió stb.; a valóság ábrázolásához való viszony szerint: dokumentum és fikció; az alkotói szándék és a nézői elvárás szerint: műfaji, ill. szerzői; a szöveg keletkezése és stílusa szerint: pl. expresszionista, neorealista, új hullámos stb.; műsortípus szerint: pl. reklám, hír, show stb.)
A valóság ábrázolásához való viszony A valóságos és a valószerű fogalmának ismerete.
A fikcionális és a dokumentarista ábrázolásmód felismerése, jellemzése.
A képi ábrázolás és a mágikus gondolkodás kultúrtörténeti kapcsolatának ismerete.
A mozgóképi szövegek jelentése Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok (narráció, montázs, látványszervezés, szerepjáték) értelmezésével - adott mozgóképi szövegek esetében.
4. A mozgóképi szövegalkotás
Egyszerű médiaszövegek megszerkesztése A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása (pl. néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szekvencia megtervezésével és kivitelezésével, rövid interjú vagy rádiós híranyag megtervezése és elkészítése a projektmunka során).
5. Műfaj- és műismeret
A filmkultúra kettőssége A tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának elhatárolása.
A műfaji és a szerzői filmalkotások megkülönböztetése és összehasonlítása.
Műfaji jellemzők A tömegfilmek sajátosságai: sztárkultusz, iparszerűség, gazdasági meghatározottság, nézőszám maximalizálás, szórakoztatás, műfajiság, fogyasztói minták kiváltása és követése, multiplexterjesztés) Két szabadon választott tömegfilmes műfaj (pl. burleszk, western, melodráma, horror, thriller, sci-fi) bemutatása egy-egy - a választott műfajt jellemző film - segítségével, a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján.
Egy szabadon választott tömegfilmes alkotói életmű bemutatása (pl. Chaplin, Ford, Hitchcock, Spielberg).
6. Stílus- és műismeret
Korstílusok A szereplő- és környezetválasztásban, a kamerahasználatban, a történetmesélésben, a film szerepéről való elképzelésben és a filmtörténeti hagyományokhoz való viszonyban megfigyelhető stiláris jegyek hasonlóságának felismerése a (német) expresszionizmus, a francia és a szovjet-orosz avantgárd film, az (olasz) neorealizmus, a francia és a csehszlovák új hullám kapcsán.
Ezen (film)stílustörténeti korszakból egy-két meghatározó alkotó és mű alaposabb ismerete.
Szerzők és művek A film stílustörténeti korszakokba nehezen sorolható "nagymesterei" (pl. Bunuel, Bergman, Welles, Antonioni, Fellini, Godard, Jancsó, Kuroszava, Tarkovszkij) közül egy alkotó életművének alaposabb bemutatása a legfontosabb művek alapján, a szerzőt jellemző témák, stiláris eszközök segítségével.
Az új magyar film a hatvanas-hetvenes években A magyar film fontosabb alkotói (Jancsó, Fábry, Kovács, Makk, Huszárik, Gaál, Szabó) munkásságának általános jellemzése. A Budapesti iskola bemutatása, egy-egy fontosabb mű ismerete.
A kortárs magyar film Egy - a rendszerváltozást követően készült - jelentős magyar film részletező ismertetése.
7. A médiaszövegek befogadása, a média közönsége
Sorozatelv Annak a jelenségnek a bemutatása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a médiaszövegek döntő többségét sorozatként szerkesztik, ill. a befogadó kizárólag sorozatként képes azokat értelmezni.
A befogadást befolyásoló tényezők Annak bemutatása, hogy a szövegen túl milyen tényezők hatnak különösen a befogadásra: így a kulturális kompetencia szerepe (a befogadó tudása, tapasztalata és ízlése); a közönség kulturális és társadalmi környezetének - szociális, etnikai, gazdasági helyzetének, életkorának és nemének - hatása, illetve a befogadás környezetének (pl. újságolvasás, rádióhallgatás, tévézés, szörfözés a weben) hatása az egyes médiaszövegek, szövegtípusok elutasítására vagy elfogadására.
A médiaipar globalizálódásának jelei és következményei (pl. a nemzeti identitás veszélyeztetése) a médiaszövegek kódolásában és terjesztésében.
A sztár A sztár szerepének felismerése és értelmezése a médiában és a filmen, néhány film és médiasztár jellemzésén keresztül.
Az új médiatechnológiák hatása A mediatizált közlésmód új jelenségeinek (interaktivitás, multimédia, hálózati kommunikáció, virtuális valóság) jellemzése, a befogadási folyamatra gyakorolt hatásuk bemutatása és értékelése.
8. A médiaintézmények
A médiaszöveg mint termék A tömegkommunikációs gyakorlatra ható főbb gazdasági tényezők bemutatása, az iparszerű, piacelvű működés bizonyítása (pl. maximális fogyasztásra késztetés elve; a közönség kettős szerepe: a közönség mint vevő és mint áru; a műsoridő mint tulajdon).
A médiaipar intézményei Közszolgálati és kereskedelmi, független, ill. alternatív médiaintézmények, szakosított csatornák és bizonyos témákra specializálódott médiavállalkozások között különbségek bemutatása néhány jellemző példával.
A médiaipar ellenőrzése A médiaipar jogi és etikai szabályozásának alapelvei (a válaszadás lehetősége, a magánélet tiszteletben tartása, hátrányos megkülönböztetés elkerülése).
A törvények betartását ellenőrző hazai intézmények megnevezése, jellemző példák a hatóságok beavatkozására (pl. a reklámidő túllépéséért, fiatalkorúak számára káros szövegek túl korai sugárzásáért).
9. A reprezentáció
A valóság sztereotíp és torzított megjelenítése a médiában A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a médiavalóság eltéréseinek felismerése, bemutatása (elsősorban a nemi szerepek, a kisebbségek és az etnikumok, az eszmék, és politikai formációk) médiaszövegekben megtestesülő reprezentációjának a tekintetében.
Azoknak a fontosabb érveknek és ellenérveknek az ismerete és alkalmazása, amelyekkel a média tömegbefolyásolási, közönségmanipulációs hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni.
Jellemző sztereotípiák bizonyos társadalmi csoportok reprezentációjában.
10. Jellegzetes műsortípusok, médiaszövegek
Hírműsorok A hír és a vélemény fogalmainak ismerete és elkülönítése.
A hírműsorszerkesztés elemi normáinak ismerete és érvényesülésük kritikus megítélése.
A hírek verbális, képi, narratív és szerkesztési eszközeinek felismerése és azok hatásának elemzése.
Reklám A reklám mint alkalmazott művészeti forma értelmezése.
A reklámok címzettjének/célcsoportjának meghatározása.
A reklámok gyakoribb képi, verbális, narratív megoldásainak a leírása és jellemzése; néhány gyakori befolyásolási technika felismerése és értékelése.
Folytatásos teleregény (szappanopera) A szériaelv megjelenési formáinak ismerete és jellemzése.
A teleregény szerkezeti sajátosságainak ismerete és bemutatása alkalmas példán.

 

Emelt szint
Témakör Követelmények
1. A média a mindennapi életben
Társadalmi nyilvánosság A társadalmi nyilvánosság átalakulása a tömegkommunikáció hatására, a technikai képreprodukció, a másolat és a sokszorosítás jelentőségének kifejtése.
A média legfontosabb társadalmi szerepeinek (pl. tájékoztatás, "őrkutya"-szerep, közösségteremtő-szerep, a morális értékrend formálása) ismerete.
A nyilvános szereplés képessége, a nyilvános szereplés során elvárható etikai szempontok alkalmazása (pl. interjúhelyzetben).
Annak a feltételezésnek a bizonyítása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a modern tömegtársadalmakban a média tematizálja a közbeszédet.
Tájékozódás és alkalmazás Az egyes médiumokban fellelhető szövegtípusoknak (újságok, rádióműsorok, filmek, televízió-műsorok, weblapok, CD-romok, digitális archívumok) mint információforrásoknak szelektív és célirányos használata, alkalmazása.
A média és az életmód Annak bemutatása, hogy a médiumok - elsősorban a rádió és a televízió műsorrendje - hogyan hat a fogyasztó életmódjára. (pl. nézői szokások, a műsorválasztás joga, médiaeszközök birtoklása, elhelyezése és használata).
2. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai
A képrögzítés és mozgásábrázolás Képalkotás és képrögzítés, mozgásábrázolás és történetmesélés motivációinak felismerése, a különféle képtípusok elkülönítése, a mozgókép előtti mozgásábrázolási és történetalkotási törekvések azonosítása a képzőművészetben - a barlangrajztól a képregényig.
A technikai képalkotás története Az árnyképkészítés. A vetített kép. Laterna magica, camera obscura. A fénykép és a mozgófénykép feltalálása. A fontosabb technikai találmányok ismerete.
A kép és a technikai kép fogalmának az elkülönítése.
A technikai kép létrehozására szolgáló eszközök kezelői szintű ismerete és alkalmazása (pl. fényképezőgép, a videokamera használata a projektmunka során).
A mozgóképi közlésmód alaptulajdonságai A mozgókép kettős természetének (reprodukció és ábrázolás) felismerése és következményeinek értelmezése a művészi és a köznapi mozgóképi szövegformálásban.
A mozgókép utalásos természetének bemutatása és értelmezése szabadon választott, jellemző példákkal.
A látvány mozgóképi megszervezése A keretezésnek mint a technikai képrögzítés az alkotótól függő mozzanatának felismerése.
A beállítás és a képkivágat fogalmának pontos használata; a plánok fajtáinak felismerése és alkalmazásuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében.
Az egyes beállítások térbeli (pl. térmélység, előtér-háttér) és optikai (pl. nagylátószögű objektív használata) jelzéseinek felismerése és magyarázata, illetve a kameramozgások azonosítása és használatuk értelmezése adott szövegek elemzése során.
A megvilágítás szerepének felismerése, leírása és magyarázata.
A szereplő A szereplőválasztásnak (civil vagy hivatásos) és a szereplő külső megjelenésének - mint metakommunikációs közlésnek - a leírása és értelmezése adott mozgóképi szövegek értelmezésében.
A viselkedés szóbeli, intonációs és további metakommunikációs eszközeinek felismerése és értelmezése.
Montázs A montázsjelenség felismerése, a montázs és a gondolkodás, ill. a montázs és az ábrázolás kapcsolatának ismerete (pl. a kollázs, vagy a mozgókép esetében a tér-idő felbontása és újraszervezése).
Jellemző montázsmegoldások bemutatása a művészettörténetből.
A lineáris/narratív, asszociatív/expresszív és belső montázs felismerése és montázshatásának értelmezése adott mozgóképi szövegek esetében.
A képváltás leggyakoribb típusainak felismerése, értelmezése.
A mozgóképi hanghatások fajtáinak elkülönítése, kombinációik és képekkel történő összekapcsolásuk megoldásainak leírása és magyarázata (pl. szinkronitás-aszinkronitás, időérzet és hangulatteremtés) a szövegelemzés során.
Mozgóképi elbeszélés A történet mint változássorozat értelmezése, az események időrendi és okozati láncolatának összeállítása, a történet fontosabb alkotóelemeinek (expozíció, lezárás, fordulat és epizód) felismerése és elkülönítése adott mozgóképi szövegek értelmezésében.
A történet, a cselekmény és az elbeszélés fogalmainak helyes használata, alkalmazása a szövegelemzésben.
3. A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek
A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése A médiaszövegek rendszerezésének néhány fontosabb módja, a rendszerezés szempontjainak ismerete, jellemző példák alkalmazása (médiumok szerint: pl. sajtó, rádió, film, televízió stb.; a valóság ábrázolásához való viszony szerint: dokumentum és fikció; az alkotói szándék és a nézői elvárás szerint: műfaji, ill. szerzői; a szöveg keletkezése és stílusa szerint: pl. expresszionista, neorealista, új hullámos stb.; műsortípus szerint: pl. reklám, hír, show stb.)
A dokumentumfilm, játékfilm, kísérleti film, animációs film elkülönítése.
A valóság ábrázolásához való viszony A valóságos és a valószerű fogalmának ismerete.
A fikcionális és a dokumentarista ábrázolásmód felismerése adott médiaszövegek esetében.
A technikai képrögzítés kultúrtörténeti szerepének értelmezése.
A televízió valóságfelfogásának értelmezése a médium megjelenésétől a valóságshow-műsorokig.
A környezet, az atmoszféra és a szereplők személyiségének, ill. kapcsolatrendszerének hitelessége - mint elemzési szempont - alkalmazása adott szövegek esetében.
Cselekményelemzés Történet és cselekmény megkülönböztetése. A cselekmény tér-idő folyamatának felismerése. A műfaji szabályok felismerése a cselekményszervezésben.
A filmtörténeti tényezők számbavétele. Fordulatok, epizódok különválasztása.
Cselekményen belüli és azon kívüli események elkülönítése.
A mozgóképi szövegek jelentése Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok (narráció, montázs, látványszervezés, szerepjáték) értelmezésével - adott mozgóképi szövegek esetében.
4. A mozgóképi szövegalkotás
Egyszerű médiaszövegek megszerkesztése A szövegalkotási ismeretek és képesség bizonyítása (pl. néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szekvencia megtervezésével és kivitelezésével, rövid interjú vagy rádiós híranyag megtervezése és elkészítése a projektmunka során).
5. Műfaj- és műismeret
A filmkultúra kettőssége A kultúrahasadás jelenségének, okainak és következményeinek bemutatása és értékelése. A tömeg- és a magas/artisztikus kultúra fogalmának elhatárolása.
A műfaji és a szerzői filmalkotások megkülönböztetése és összehasonlítása: a műfaj mint cselekménymeghatározó és a stílus, mint kor- vagy alkotói egyéniség jellemző karakterének felismerése, stíluselemzés.
Az archetípus fogalmának ismerete, archetípusok felismerése.
A tömegfilmek sajátosságai: sztárkultusz, iparszerűség, gazdasági meghatározottság, nézőszám-maximalizálás, szórakoztatás, műfajiság, fogyasztói minták, multiplexterjesztés.
A szerzői vagy művészfilmek sajátosságai: a nemzeti magaskultúra hagyományai, értelmiségi kultúra és intellektualizmus, elitközönség, hétköznapiság, a stílus dominanciája, szoros kapcsolat a társművészetekkel.
Műfaji jellemzők A legjellemzőbb műfajok - így a dráma, melodráma, burleszk, western, vígjáték, akciófilm, thriller, krimi, horror - közül három részletező ismertetése egy-egy hozzárendelhető film vázlatos elemzésével, a témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján
Egy szabadon választott tömegfilmes alkotói életmű bemutatása (pl. Chaplin, Ford, Hitchcock, Spielberg).
6. Egyetemes filmtörténeti ismeretek
A filmtörténet kezdetei, a némafilmművészet kialakulása Lumiére és Meliés
Griffith jelentősége. A német expresszionizmus és a francia avantgárd jellemzése egy, ill. két meghatározó mű ismerete. Az orosz montázsiskola jellemzése, két meghatározó mű ismerete.
A hangosfilmművészet kialakulása A lírai realizmus és az olasz neorealizmus jellemzése egy, (ill. két) meghatározó alkotás ismerete.
A modern film Az újhullámok, az új Hollywood jellemzése néhány meghatározó alkotás ismerete.
A modern film nagy alkotói (Antonioni, Godard, Fellini, Bunuel, Bergman) közül egy szerző bemutatása legfontosabb művei alapján a szerzőt jellemző témák, stiláris eszközök segítségével.
Korstílusok A szereplő- és környezetválasztásban, a kamerahasználatban, a történetmesélésben, a film szerepéről való elképzelésben és a filmtörténeti hagyományokhoz való viszonyban megfigyelhető stiláris jegyek hasonlóságának felismerése.
A személyes világlátás, az alkotót jellemző elbeszélői jegyek alkalmazására való törekvés felismerése és bemutatása.
7. Magyar filmtörténeti ismeretek
A magyar film a háború előtt A főbb műfajok, a vígjáték és melodráma jellemzése.
Az új magyar film a hatvanas-hetvenes években A magyar film fontosabb alkotói (Jancsó, Fábry, Kovács, Makk, Huszárik, Gaál, Szabó) munkásságának vázlatos jellemzése. A Budapesti iskola bemutatása, egy-egy fontosabb mű ismerete.
A kortárs magyar film Egy - a rendszerváltást követően készült - jelentős magyar film részletező ismertetése.
8. A médiaszövegek befogadása, a média közönsége
Intertextualitás Annak a jelenségnek a bemutatása aktuális médiapéldák segítségével, hogy a médiaszövegek rendszeresen utalnak más médiaszövegekre, olykor csak a megelőző vagy az utána következő szövegek alapján értheti meg az adott textust a befogadó.
Sorozatelv A sorozatelv értelmezése, hatása a szövegek megszerkesztésére.
A befogadást befolyásoló tényezők Annak bemutatása, hogy a szövegen túl milyen tényezők hatnak különösen a befogadásra: így a kulturális kompetencia szerepe (a befogadó tudása, tapasztalata és ízlése); a közönség kulturális és társadalmi környezetének - szociális, etnikai, gazdasági helyzetének, életkorának és nemének - hatása, illetve a befogadás környezetének (pl. újságolvasás, rádióhallgatás, tévézés, szörfözés a weben) hatása az egyes médiaszövegek, szövegtípusok elutasítására vagy elfogadására.
A közönség eltérő szerepeinek értelmezése: a befogadó mint fogyasztó, a közönség mint állampolgár, a közönség mint nő vagy férfi.
A médiaipar globalizálódásának jelei és következményei (pl. a nemzeti identitás veszélyeztetése) a médiaszövegek kódolásában és terjesztésében.
A sztár A sztárfogalom kialakulása és módosulása.
A sztár szerepének felismerése és értelmezése a médiában és a filmen, néhány film és médiasztár jellemzésén keresztül.
Az új médiatechnológiák hatása A mediatizált közlésmód új jelenségeinek (interaktivitás, multimédia, hálózati kommunikáció, virtuális valóság) mint nem-lineáris médium alkalmazása és jellemzése, a befogadási folyamatra gyakorolt hatásuk bemutatása és értékelése.
9. A médiaintézmények
A médiaszöveg mint termék A tömegkommunikációs gyakorlatra ható főbb gazdasági tényezők bemutatása, az iparszerű, piacelvű működés bizonyítása (pl. maximális fogyasztásra késztetés elve; a közönség kettős szerepe: a közönség mint vevő és mint áru; a műsoridő mint tulajdon).
Néhány jellemző adat értelmezése (pl. a hazai filmipar és televíziós ipar nagyságrendje, a közpénzek és a "reklámtorta" mértéke).
A médiaipar intézményei Közszolgálati és kereskedelmi, független, ill. alternatív médiaintézmények, szakosított csatornák és bizonyos témákra specializálódott médiavállalkozások között különbségek bemutatása néhány jellemző példával.
A médiaipar ellenőrzése A médiaipar jogi és etikai szabályozásának alapelvei (pl. a válaszadás lehetősége, a magánélet tiszteletben tartása, hátrányos megkülönböztetés elkerülése) a médiatörvények és a monopóliumellenes törvények legfontosabb szabályozó eszközeinek (pl. a tőkekoncentráció limitálása, kvóták, hírszolgáltatás előírása) ismerete.
Az újságíró szabadsága és ennek korlátai. A szerzői jog. Az információhoz való jog. A rágalmazás. A kiskorúak védelme. A politikai befolyástól való védelem.
A média felügyelete. A törvények betartását ellenőrző hazai intézmények megnevezése, jellemző példák a hatóságok beavatkozására (pl. a reklámidő túllépéséért, fiatalkorúak számára káros szövegek túl korai sugárzásáért).
10. A reprezentáció
Manipuláció Azoknak a fontosabb érveknek és ellenérveknek az ismerete és alkalmazása, amelyekkel a média tömegbefolyásolási, közönségmanipulációs hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni.
A valóság sztereotíp és torzított megjelenítése a médiában Fontosabb érvek és ellenérvek ismerete és alkalmazása, amelyek a média agresszivizáló hatását kívánják bizonyítani vagy cáfolni.
A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a médiavalóság eltéréseinek felismerése, bemutatása (elsősorban a nemi szerepek, a kisebbségek és az etnikumok, az eszmék, és politikai formációk) médiaszövegekben megtestesülő reprezentációjának a tekintetében.
Jellemző sztereotípiák bizonyos társadalmi csoportok reprezentációjában.
11. Jellegzetes műsortípusok, médiaszövegek
Hírműsorok A hír és a vélemény fogalmainak ismerete és elkülönítése.
A hírműsorszerkesztés elemi normáinak ismerete és érvényesülésük kritikus megítélése.
A hírek verbális, képi, narratív és szerkesztési eszközeinek felismerése és hatásainak elemzése; a hírműsorok show-szerű átalakulásának értékelése.
Reklám A reklám mint alkalmazott művészeti forma értelmezése.
A reklám szerepe a média fenntartásában és befolyásolásában.
A reklámok címzettjének/célcsoportjának meghatározása.
A reklámok gyakoribb képi, verbális, narratív megoldásainak és az általuk keltett asszociációknak a leírása és jellemzése; néhány gyakori befolyásolási technika felismerése és értékelése.
Folytatásos teleregény (szappanopera) A szériaelv megjelenési formáinak ismerete és jellemzése.
A teleregény szerkezeti sajátosságainak ismerete és bemutatása alkalmas példán.
Show-műsorok A show környezetének, a show-közönség és a show műsorvezetője (showman) szerepének jellemzése; valóság és show viszonyának megfigyelése és értelmezése.