Hírek » A Dráva szakadópartjának elmozdulás-mérése
2009. május 10
 |
| Szakadópart 2009 |
Az Útravaló Nemzeti Ösztöndíjprogram keretében az a "Út a tudományhoz" alprogramhoz csatlakozott iskolánk a 2008/2009-es tanévben is. A vizes tagozat műszaki tanára, Vajda István vezetésével három, 12.-es víz- és környezetgazdálkodó tagozatos diák, Gelencsér GergÅ‘, Nemes Zoltán és Varga Ákos vett részt a programban. A feladat veszélyes volta miatt - a Dráva szakadópartján történtek a mérések, közvetlenül a vízparton, 5-8 m magasan a víz fölött -, én is segítettem a csapat munkáját.
Hogy pontosan mi is volt a projekt lényege, azt a pályázati anyag összeállításakor a következÅ‘képpen fogalmaztuk meg:
Célkitűzés: A Dráva folyó Magyarország egyetlen természetes állapotú, szabályozatlan, legtisztább vizű nagy folyója. A szabályozatlanság követekeztében a meder állandóan változik (hiszen nincs rögzített partvonal ), bontja és építi is a partot, melynek legtipikusabb példája a heresznyei partszakasz.
Ez a "medervándorlás" jelentÅ‘sen befolyásolja a folyó partvonalát, a termÅ‘területet, a szakadópart élÅ‘világát, hiszen a gyurgyalag és a parti fecske élÅ‘helyét teszi tönkre. Tervezett projektünkben szerves egységet képeznek a műszaki tudományok és a természetvédelem.
A projekt célja a part változásának mérése geodéziai mérÅ‘állomással, majd a mért eredmények számítógépes feldolgozása, és a partvonal megszerkesztése, térképezése. Fentiek során cél még a tanulók terepi mérési rutinjának fejlesztése, a számítógépes adatfeldolgozás, térképszerkesztés gyakorlása.
Konkrét terv: A mérési tervben meghatározott módon, terepi bejárás alapján alapvonal létesítése (mérési alappontok állandósítása), mely a további mérések kiindulópontja. Az alapvonal kitűzése után a meglévÅ‘ partvonal helyzetét meg kell határozni, és térképen ábrázolni. Az elmozdulásméréseket két heti gyakorisággal tervezzük.
A mérések menete: az iskola mérÅ‘állomásával az alappontokra felállva mérni kell a jellemzÅ‘ partvonali pontok ( 10-15 pont ) helyzetét, esetleges elmozdulásukat. Ehhez a méréssorozathoz az iskola rendelkezik geodéziai mérÅ‘állomással (SOKKIA SET 3C II), ami a mért adatokat tárolja, nyomtatóval, mely segítségével térkép készíthetÅ‘, de nem rendelkezik olyan szoftverrel, amely lehetÅ‘vé teszi a mért adatok számítógépes feldolgozását. Ezért pályázatunk megvalósításának feltétele egy ilyen szoftver beszerzése.
Elvárt eredmények: A tanulók terepi mérési gyakorlatának fejlÅ‘dése ( a mérÅ‘állomás kezelésének komplex alkalmazásával), jártasság megszerzése a számítógépes adatfeldolgozásban (a térképszerkesztÅ‘ program megismerése és alkalmazása által), emellett a komplex műszaki, természettudományos gondolkodás kialakítása, mivel a projekt különbözÅ‘ szakterületeket fog át.
Hasznosíthatóság: A Dráva folyó heresznyei partszakaszáról 1996-ban készült utoljára térkép.
Azóta a part-szakadópart folyamatosan változik. A jelenlegi állapot felmérése azért fontos, hogy a partszakasz helyzetének ismeretében meg tudjuk határozni a változást 1996-hoz képest, illetve prognózist készítünk a késÅ‘bbi várható mederalakulásról. Ezen kívül adatokat nyerhetünk a parti élÅ‘helyek változásáról.
1996-ban térképezte fel a Barcsi Földhivatal a Dráva folyó heresznyei partszakaszát (szakadópartot).
Azóta ezen a területen felmérés, mert a benne részt vevÅ‘ tanulók egy korszerű mérési és adatfeldolgozási módszert sajátítanak el, melyet a továbbtanulás során hasznosítani tudnak.
A felmérés és számítógépes térképszerkesztés nem "kitalált" iskolai feladat szintű, hanem valós körülmények közötti feladatot jelent.
A partszakasz változásáról a mérések és a feldolgozás után egy rendkívül szemléletes, látványos térképet lehet készíteni, amely a felhasznált szoftver segítségével beilleszthetÅ‘ a meglévÅ‘ térképi adatbázisba.
A levont következtetéseket, értékeléseket a geodézia és környezetvédelem tantárgy keretein belül hasznosítani tudjuk az elméleti és gyakorlati oktatásban az iskolában. Úgy gondoljuk, hogy a mérések és a feldolgozott eredmények szakmai publikációja sem kizárt.
A pályázaton részt vevÅ‘ mindhárom tanuló műszaki érdeklÅ‘désű, kiemelkedÅ‘ tanulmányi eredményű, és a műszaki felsÅ‘oktatásban kíván továbbtanulni.
További tanulmányaik során várhatóan hasznosítani tudják és fogják is a projekt során megszerzett ismereteket, készségeket. Az elmúlt három tanévben a szakmai tárgyakból mindhárman úgy teljesítettek, mely alapján a projektben való aktív, sikeres és lelkes munkájuk elvárható.
Varga Ákos kérésemre leírta néhány gondolatát a "vizes csapat" tevékenységérÅ‘l:
Az idei tanév elején kaptunk hárman, Gelencsér GergÅ‘, Nemes Zoltán és Varga Ákos hírt arról, hogy lehet pályázni tudományos kutatásra a heresznyei szakadópart geodéziai felmérésével.
A geodézia tanárunk, Vajda István tanár úr kért fel minket a 12. vízgazdálkodó osztályból, és Å‘ ajánlotta ezt a pályázati témát is. Azért a Dráva, mert ez hazánk egyik legszabályozatlanabb folyója, és azért a heresznyei szakasz, mert egyrészt ez van legközelebb, másrészt szakadópart jellegű, vagyis a partot elmossa a víz, ezért mozog átlagosan akár évente 1-1,5 métert is. Helybeli forrásokból tudjuk, hogy a partfal 10 évvel ezelÅ‘tt körülbelül 10 méterrel volt a folyóban A mérésekre azért volt szükség, hogy megállapítsuk a part helyzetét a geodéziai alapponthoz képest, valamint a partfal mozgását, vándorlását fél év lefolyása alatt. A mérés művelete eléggé veszélyes volt, hiszen szakadópart lévén, bármikor leomolhatott volna alattunk, és ha beomlik, akkor senki se "szedett" volna ki minket. Egyes helyeken láttunk friss omlásokat is, ezek közül az egyik azért történt, mert valószínűleg túl közel szántottak a folyóhoz, pedig ha belecsúszott volna, se azt, aki tette, se a gépét nem lehetett volna kiszedni, mert eléggé örvényesnek és gyorsnak tűnt arrafelé a Dráva.
A mérésekre visszatérve, a mérésünkbÅ‘l kiderült, hogy egyes részeken fél év alatt, az omlások által akár az 1 métert is meghaladja az elmozdulás mértéke (persze nem egyszerre mozdul az egész). A méréseknél mindvégig ott volt Vajda István tanár úr, aki koordinálta az egészet, és ott volt még Ferró Éva tanárnÅ‘ is, aki a "biztonságtechnikai" részért volt a felelÅ‘s, vagyis Å‘ mondta meg, hogy hova léphetünk, mehetünk és hova nem, szóval vigyázott ránk.
Végül is lelkesen teljesítette mindenki a feladatát. Gondolom, GergÅ‘, Zoli és Ákos nevében is megfogalmazhatom azt, hogy jó érzéssel töltött el mindannyiunkat, hogy nem csak különleges, páratlan természeti környezetben dolgozhattunk, de érdekes és hasznos munkát végeztünk, korszerű műszerekkel, eszközökkel és mérnöki pontossággal. (Terepi munkáikról lásd a fotókat!)
Vajda Istvánné Ferró Éva
műszaki tanár
